Telnek a hetek, én pedig jól megszegtem egyik ígéretemet, hogy hetente jelentkezem. Mentségemre legyen mondva, hogy többnyire országhatáron kívül tartózkodtam, valamint mindig volt nálam pár méter fonál és tű...
Készülgetnek a madaras motívumok, ezzel kapcsolatban tartozom egy kis magyarázattal. Ez ugye egy magyarországi hímzéseket tanulgató-csemegézgető blog, mit keres itt rögtön az elején egy osztrák minta? A madaras párnát, mint már írtam, kedvcsinálónak szántam magamnak. A madarak amúgy is nagy kedvenceim, a kiválasztott minták pedig azt igyekeznek szemléltetni, hogy a környező országok mintakincsei nagyon hasonlóak a mieinkhez. (Itt ugye még keresztszemesekről van csak szó...) Nem mellesleg, tudatosan a saját ismert és feltételezett gyökereim jelennek meg rajta: Dunántúl, Felvidék, Erdély és Felső-Ausztria, ahol drága nagymamám született, akitől a hímzés első fogásait megtanultam.
Így került rá - a fenti indoklást tökéletesen figyelmen kívül hagyva - a pici somogyi madárkák mellé egy hevesi sordísz. Vegyük úgy, hogy egri iskolás éveimet jelképezi... (Itt még kezdeti fázisban látható, azóta a Csíkszeredára vezető hosszú kocsiúton befejeztem.)
Most pedig egy csarodai (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) pacsirtás motívum készülget, máris lehet hasonlítgatni a múltkori osztrákhoz.
Közben rátaláltam egy évekkel ezelőtt félbehagyott párnahuzatra, amelyre kedvenc baranyai sváb mintámat kezdtem el hímezni. Ez már egy nagyobb lélegzetvételű dolog, cipeltem is magammal mindkét külföldi kiruccanásomra, s szerencsére mindenhol akadt jó pár szabad órám foglalkozni vele. Előreláthatólag hónapokat vesz majd így is igénybe az elkészítése, de annyira gyönyörű, hogy nagyon szeretném már teljes valójában látni. Ezzel a mintával két kiadványban is találkoztam már, írok majd róla részletesebben, addig egy kis ízelítő a motívumokból:
Így került rá - a fenti indoklást tökéletesen figyelmen kívül hagyva - a pici somogyi madárkák mellé egy hevesi sordísz. Vegyük úgy, hogy egri iskolás éveimet jelképezi... (Itt még kezdeti fázisban látható, azóta a Csíkszeredára vezető hosszú kocsiúton befejeztem.)
Közben rátaláltam egy évekkel ezelőtt félbehagyott párnahuzatra, amelyre kedvenc baranyai sváb mintámat kezdtem el hímezni. Ez már egy nagyobb lélegzetvételű dolog, cipeltem is magammal mindkét külföldi kiruccanásomra, s szerencsére mindenhol akadt jó pár szabad órám foglalkozni vele. Előreláthatólag hónapokat vesz majd így is igénybe az elkészítése, de annyira gyönyörű, hogy nagyon szeretném már teljes valójában látni. Ezzel a mintával két kiadványban is találkoztam már, írok majd róla részletesebben, addig egy kis ízelítő a motívumokból:

Igazi crossover, biológus madárhímező-hámozó! :)
VálaszTörlés